A Horgász Egyesület Császártöltés vizein érvényes horgászati szabályok:
-Méret, és darabkorlátozás, tilalmi idők
-Általános szabályok
-A horgászat etikai szabályai
Az alábbi, horgászati szabálygyűjtemény a MOHOSZ által kiadott:
- A horgászat országos szabályai – című kiadványa alapján lett összeállítva, a helyi sajátosságok figyelembevételével.
Méret, és darabkorlátozás, tilalmi idők:
Ponty: Tükörponty 30cm, pikkelyes ponty 40cm, nyurgaponty 40cm
Elvihető mennyiség felnőtt horgász esetén: napi 2db heti: 3db
Elvihető mennyiség ifi horgász esetén: napi 1db heti: 1db
Tilalmi idő: országos / Máj. 2 – Máj.31./
A 60 cm – feletti pontyot vissza kell engedni
Amur: 50cm,
Elvihető mennyiség felnőtt horgász esetén: napi 1db heti: 1db
Elvihető mennyiség ifi horgász esetén: napi 1db heti: 1db
Tilalmi idő: a ponttyal azonos
Harcsa: legkisebb kifogható méret 60cm,
fajlagos tilalmi időszakban horgászata TILOS.
Elvihető mennyiség felnőtt horgász esetén: napi 3db
Elvihető mennyiség ifi horgász esetén: napi 1db
Tilalmi idő: 05.02-06.15.
Csuka: 40cm elvihető:
Elvihető mennyiség felnőtt horgász esetén: napi 1db heti: 1db
Elvihető mennyiség ifi horgász esetén: napi 1db heti: 1db
Tilalmi idő: országos / Feb. 01 – Márc.31./
Fogassüllő: 40cm elvihető:
Elvihető mennyiség felnőtt horgász esetén: napi 2db heti: 3db
Elvihető mennyiség ifi horgász esetén: napi 1db heti: 1db
Tilalmi idő: országos /Márc. 1 – Ápr. 30./
Szibériai tok: 60cm elvihető: heti 1db
Tilalmi idő: a ponttyal azonos
Dévér keszeg: 10cm - 30cm közötti egyedeket szabad elvinni!
Tilalmi idő: nincs
Egyéb halak:
Elvihető mennyiség felnőtt horgász esetén: napi 5kg
Elvihető mennyiség ifi horgász esetén: napi 2,5kg
1 db felnőtt területi engedélyre fogható: 25db nemes hal.
1 db ifjúsági területi engedélyre fogható: 12db nemes hal.
Évente, csak egy területi engedély váltható!
Általános szabályok:
- 2014-től az állami horgászjegy a következő év január 31-ig érvényes. Egyesületünknél a fogási naplót február 28-ig kell leadni bármelyik elnökségi tagnak!
- A horgászati tilalomat táblával jelöljük, valamint a közösségi csatornákon is meghirdetjük.
- Az adott évre érvényes területi engedéllyel rendelkező tagok kedvezményes áron horgászhatnak a napijegyes tavon, heti egy alkalommal.
- Az egyesület vizein horgászni az a személy jogosult, akinek állami horgászjegye, és a területre érvényes engedélye van, valamint befizette az esedékes tagsági díjat.
- Horgászat alatt a horgász köteles magánál tartani a személyi igazolványát (egyéb fényképes igazolványt), horgászkártyáját, lakcímkártyáját, állami horgászjegyét, fogásinaplót, valamint a területi engedélyét.
A kifogott, és elvitelre szánt méretkorlátozás alá tartozó halat a fogás után azonnal be kell jegyezni a fogási naplóba, kg - ban, valamint a fogás időpontját is be kell jegyezni a napszaknak megfelelően, óra-perc pontossággal.
Az egyéb kategóriába tartozó, elvitelre szánt halat, csak a horgászat befejeztével kell bejegyezni.
- A fogási napló bejegyzéseiben javítani egy vonal áthúzással lehet!
- A méreten aluli, illetve a tilalom alá eső halakat még abban az esetben is vissza kell engedni a vízbe, ha nagymértékben sérültek.
- Egy felnőtt horgász legfeljebb 2db, maximum 2-2 horoggal szerelt horgászbotot használhat egyidejűleg!
-
Egy ifjúsági horgászlegfeljebb 1db, maximum 2db horoggal szerelt horgászbotot használhat, egyidejűleg. A csalihal fogására alkalmas az un. „spiccbotos” szerelék is teljes értékű botnak számít!
- A hagyományos kishalfogó háló (max. 1 négyzetméter) engedélyezett.
- A pergető horgászat engedélyezett.
-Az acélelőke, hármashorog használatát csak rablóhalas horgászat esetén engedélyezzük!
- Az éjszakai horgászat engedélyezett, a horgászhelyet ebben az esetben messziről is jól láthatóan ki kell világítani!
- A lékhorgászat tilos! Amennyiben a tavakon a vízfelszín befagyott, a természetes úton történő teljes kiolvadásig tilos horgászni!
Csónakhasználat:
- Csónakból horgászni TILOS!
- Csónakot csak a csali behordására vagy fárasztásra lehet használni, a tilalmi időben korlátlanul, ha az a környező horgászokat nem zavarja.
- A tilalmi időn kívül pedig csak péntek este 21.00 órától vasárnap 24.00 óráig lehet, abban az estben, ha az a környező horgászokat nem zavarja.
- Csónakot a vizen tárolni nem lehet!
- Csónakot a parton csak saját felelőségre lehet tárolni!
- A horgásztavakban fürödni szigorúan tilos!
- Gépjárművel csak 5méternél távolabb szabad parkolni a víztől!
A gépkocsival is járható, a tavak közötti gáton horgászni tilos!
- Minden horgásznak lehetőséget biztosítunk arra, hogy saját horgászhelyet tartson fent, az alábbi feltételek mellet:
- A bérelt hely, a partszakasz 10m hosszú szakaszát jelenti, ezt a területet köteles a bérlő tisztán és gyommentesen tartani legalább 5m széles sávban. Köteles a vízparti növényzetet ápolni, a nádat időben levágni, valamint horgászat alatt keletkezet hulladék eltávolítása is a bérlő feladata. Másnak a bérelt helyén horgászni csak a bérlő engedélyével lehet.
- - A helykijelölés minden év Március 15-én történik, ekkor lehet horgászhelyet választani. Év közben a bérelt hely cseréjére abban az estben van lehetőség, ha a cserélni kívánt helyek tulajdonosai egyönetetűen beleegyeznek a cserébe, és azt írásos dokumentummal is igazolják, amit eljuttatnak az elnökség számára!
- - A horgász a bevetett kézségtől minimális távolságra távolodhat el, rövid időre. Aki a horgászhelyét elhagyja köteles a szereléket a vízből kivenni, azok őrzésével más személyt megbízni nem szabad.
- - Haltartószák, merítőszák, illetve vágóhorog használata kötelező. Drót szák használata TILOS! Amelyik halat a horgász nem kívánja megtartani, azt azonnal, kíméletesen vissza kell engedni a vízbe. A megtartott halat a későbbiekben fogott másik hallal kicserélni tilos!
- -A kijelölt kíméleti területeken belül horgászni szigorúan tilos!
- - A víz minőségének megóvása érdekében tilos minden olyan anyag vízbe juttatása, amely mérgező, gyorsan bomló, erjedő, rothadó stb.- ezért minden etetésnél figyelembe kel venni az etetőanyag összetételét. A szemes takarmánnyal történő szoktató etetést is mértékkel, az időjárás, és vízhőmérséklet figyelembevételével kell végezni!
A horgászat etikai szabályai:
A horgászat népszerű hobby, ne felejtsük el, hogy nem csak mi vagyunk a vízparton, és azt sem, hogy sok ember pihenni, kikapcsolódni kíván a horgászat közben, ezért néhány alapvető szabályt be kell tartani.
- A vízparton rádiót, cd lejátszót, stb. hallgatni csak minimális hangerővel, illetve fülhallgatón szabad.
- Kerülni kell a kiabálást, hangoskodást és a trágár, és másokat, megbotránkoztató beszédet!
- Más által bérelt helyen, csak a bérlő engedélyével szabad horgászni!
- Sátorállítás, és lakókocsi használat engedélyezett, de minden esetben be kell tartani a táborozás szabályait.
- Szemetes, hulladékkal szennyezett helyen horgászni nem szabad! – Magunk után mindig tiszta horgászhelyet hagyunk!
- Ha sorozatosan méreten aluli hal akad a horogra, abban az esetben csalit, vagy módszert kel váltani, illetve be kell fejezni, a horgászatott!
- Vízszennyezést, vízromlás jeleit, vagy halpusztulást azonnal jelezni kel a vezetőség felé.
- Mivel a vizekben lévő összes hal az egyesület közös tulajdona, minden horgásznak kötelessége, és érdeke is, hogy a halállomány védve legyen, ezért mindenki segítse az ellenőrök munkáját!
Aki a fentiekben ismertetett horgászrendi szabályokat nem tartja be, azt az egyesület felelősségre vonhatja!
Érvényes: 2010. Január 17- től
Horgász Egyesület Császártöltés
Országos Horgászrend
A teljes változatot itt érheted el.
Mivel a teljes szabályzat nagyon hosszú, és egybe vették a halászati törvényekkel ezért mi csak a horgászatra vonatkozó jogszabályokat emeltük ki a kormányrendeletből.
A vidékfejlesztési miniszter 133/2013. (XII. 29.) VM rendelete
a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 1., 2., 3., 4., 6., 7., 9., 11., 12., 13., 14., 16.,
17., 18., 19., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 30., 31., 32. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint
a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § j) pontban
meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, a különböző emelő, dobó és egyéb
hálókat is beleértve, ahol a hal megfogásához az eszköz mozgatása és folyamatos felügyelete szükséges;
2. fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság;
3. passzív halászeszköz: olyan állított, hagyományos, nem tiltott, nem mozgó halászeszköz, amelynek fogási elve
a hal csapdába ejtésén alapul és emberi beavatkozást csak a rendszeres ellenőrzéskor igényel;
4. ökológiai célú halászat: az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának
felmérése és gyérítése, illetve őshonos halfajok ökológiai szempontból indokolt faj-, illetve méretszelektív
halászata.
3. A hal élőhelyének védelme alcímhez
4. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a telelő és szaporodó helyek ökológiai szerepének külön vizsgálata
nélkül halgazdálkodási kíméleti területet (a továbbiakban: kíméleti terület) jelöl ki
a) a 200 ha-nál nagyobb vízterületű, vagy
b) folyóvíz esetén a 20 kilométernél hosszabb
nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken.
(2) A kíméleti terület kijelölése iránti eljárást az (1) bekezdés szerinti esetkörben a halgazdálkodásra jogosultnak kell
kérelmeznie. Ha a halgazdálkodási vízterület nem éri el az (1) bekezdésben foglalt méretküszöböt, a kíméleti
terület kijelölése a Hhvtv.-ben foglalt feltételek fennállása esetén kérelmezhető, vagy a kijelölést a kormányhivatal
földművelésügyi igazgatósága hivatalból végzi el.
(3) A kíméleti terület kijelölésére irányuló kérelemhez az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken
a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti szakértői névjegyzékben
(a továbbiakban: szakértői névjegyzék) szereplő halászati szakértő, vagy a 38. § (1) bekezdés szerinti országos
kutatási engedéllyel rendelkező személy által készített, a kíméleti terület helyét és méretét alátámasztó véleményt
kell mellékelni.
(4) Ha a kijelölés iránti eljárásra hivatalból kerül sor, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága szakértőként
a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértőt vagy a 38. § (1) bekezdés szerinti országos kutatási
engedéllyel rendelkező személyt vesz igénybe. A szakértői közreműködés a kíméleti terület helyének és méretének
megállapítására terjed ki.
(5) A kíméleti területeket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, valamint az Országos Halgazdálkodási
Adattár (a továbbiakban: Adattár)
a) a kíméleti területet kijelölő GPS koordinátákra,
b) a kíméleti területként kijelölt vízterület méretére,
c) a kíméleti terület telelő vagy szaporodó helyként történő kijelölésére
vonatkozó adatokkal tartja nyilván.
(6) A kíméleti terület meghatározott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület szakaszokra vagy részekre, ötéves
időtartamra jelölhető ki. A kíméleti terület kijelölése hivatalból vagy kérelemre újabb ötéves időszakra
meghosszabbítható. A kíméleti terület kijelölése a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosítható.
5. § (1) A kíméleti területre érvényes tilalmak és korlátozások megismertetéséről a halgazdálkodásra jogosult köteles
gondoskodni.
(2) A halgazdálkodásra jogosult a területi jegyen, vagy a területi jeggyel együtt átadott nyomtatott tájékoztatóban
gondoskodik a kíméleti terület határai részletes leírásának, valamint a kíméleti területre vonatkozó halfogási tilalom
időbeli hatályának megismertetéséről.
(3) A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelme érdekében kijelölt kíméleti területen a 4. § (5) bekezdés
c) pontja szerinti telelő helyen legalább november 15-től február 28-ig, szaporodó helyen legalább március 1-jétől
június 15-ig tartó halászati és horgászati tilalmat kell elrendelni. A tilalom nem érinti az őshonos halállományt
veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok gyérítése érdekében a halgazdálkodásra jogosult által végzett
tevékenységeket.
6. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok Hhvtv. 10. §
(1) bekezdés b) pontja szerinti gyérítésére, riasztására kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat az alábbi
feltételekkel:
a) a gyérítést a halászati őrök, illetve a halgazdálkodási vízterületet magába foglaló vagy ennek hiányában
a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által kijelölt szomszédos vadászterület vadászatra
jogosultjának hivatásos vadászai, sportvadászai végezhetik el, továbbá
b) a kijelölt vadászatra jogosult a gyérítésében és riasztásában költségtérítés ellenében köteles együttműködni,
illetve azt elvégezni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezés szerinti, a vadászatra jogosult kárókatona gyérítés és riasztás miatt felmerült
költségét az érintett halgazdálkodásra jogosult köteles megtéríteni.
(3) A gyérítés és a riasztás az okszerű gazdálkodás mértékéig végeztethető.
7. § (1) A Hhvtv. 10. § (3) bekezdése szerinti kötelezés a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosításának minősül, és
annak megvalósítását a halgazdálkodásra jogosultnak a kötelezésről szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított
30 napon belül meg kell kezdenie.
(2) A Hhvtv. 10. § (4) bekezdése szerint jelentős ökológiai hatásnak kell tekinteni különösen a busafajok, valamint
a törpeharcsafajok tömeges előfordulását minden 200 hektárnál nagyobb állóvízi vagy 20 kilométernél hosszabb
folyóvízi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen.
8. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken bekövetkező tömeges hal-, vagy más hasznos víziállat pusztulás esetén
a) a tetemek eltávolítása,
b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok
megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti megsemmisítési helyre való
szállítása, valamint
c) a megsemmisítés költségeinek viselése
a halgazdálkodásra jogosult kötelessége.
(2) A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulást tömegesnek kell tekinteni, ha adott tevékenység vagy esemény
legalább 100 kg hal, illetve más hasznos víziállat pusztulását okozza.
(3) Ha az érintett halgazdálkodási vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, vagy a halgazdálkodásra jogosult
nem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a halállomány vagy élőhelyének védelme
érdekében a Hhvtv. 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti élőhely- és állományvédelmi intézkedést kell elrendelni.
Az intézkedés elrendelése során a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága bármely halgazdálkodásra
jogosultat kijelölheti a haltetemek összegyűjtésére és elszállíttatására, valamint a megsemmisítés megrendelésére.
A kijelölt halgazdálkodásra jogosult igazolt költségeit a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási
jogosultja, halgazdálkodásra jogosult hiányában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban:
NÉBIH) az elszámolás elfogadását követő 30. napig téríti meg a Hhvtv. 63. § (4) bekezdése szerinti bevételeinek
felhasználásával.
(4) Ha a tömeges halpusztulás járványos állatbetegség jelenlétére utal, a haltetemekkel kapcsolatos intézkedésekre
vonatkozóan a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi
követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről
szóló miniszteri rendeletben meghatározott intézkedések az irányadók.
4. A halak és a halállományok védelme alcímhez
9. § (1) Őshonos halnak halgazdálkodási vízterületről mesterséges körülmények közötti szaporítás céljából történő
kifogásának engedélyezése során a határozatban meg kell határozni a kifogható mérettartományt, továbbá
az egyedszámot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély kizárólag kutatási vagy haltermelési célból adható meg. A haltermelési célból
kiadott engedélyben meg kell határozni a szaporításból származó és visszatelepítendő kifogott tenyészhal és ivadék
mennyiségét.
(3) Fajlagos tilalmi időben a tilalmi időszakkal érintett halfaj egyedeinek begyűjtése nem végezhető.
10. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére történő fajlagos tilalmi idő megrövidítését, az alóli, illetve a méretvagy
mennyiségi korlátozás alóli felmentés engedélyezése iránti kérelmet 20 ha-nál nagyobb nyilvántartott
halgazdálkodási vízterület esetén a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő által készített engedélyezési
dokumentációval kell alátámasztani.
(2) A fajlagos tilalmi idő megrövidítésére, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentésre irányuló
döntéseket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága hivatalból is meghozhatja.
(3) Fajlagos tilalmi idő, illetve méret- vagy mennyiségi korlátozás alól felmentést – a Hhvtv. 8. § (1) és (2) bekezdés
szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak
kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága engedélyével végzett telepítésének kivételével – a kormányhivatal
földművelésügyi igazgatósága a területegységre nagyobb mennyiségben rendszeresen telepített halfajokra
vonatkozóan engedélyezhet, ha a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodási tervben foglalt előírásoknak
maradéktalanul eleget tesz, továbbá a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az adott halfaj rendszeres
szaporulata nem észlelhető.
(4) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a fajlagos tilalmi időtől
eltérést legfeljebb egy naptári évre engedélyezhet a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy
részére.
(5) Nyilvántartott halgazdálkodási területen a ponty faj esetében a fajlagos tilalmi idő alóli felmentést 5 éves
időtartamra a halgazdálkodásra jogosult kérelmére engedélyezi a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, ha
a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri vagy meghaladja a 200 kg/ha/év mennyiséget.
(6) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a kormányhivatal
földművelésügyi igazgatósága a halgazdálkodásra jogosult kérelmére időszakos felmentést adhat. A felmentés csak
a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentési kérelem
céljának megjelölésével adható ki. A felmentést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága akkor adhatja meg,
ha
a) az adott halfaj vizsgálatokkal igazoltan, stabil, önfenntartó populációval rendelkezik az adott nyilvántartott
halgazdálkodási vízterületen,
b) a halgazdálkodásra jogosult az adott halfajt telepíti és az engedélyben a telepítési egyedszámnak megfelelő
kifogható összes mennyiség megállapítását kéri, vagy
c) a halgazdálkodásra jogosult mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására kér engedélyt.
(7) A (6) bekezdés szerinti felmentés
a) március 1. és május 31. közötti időszakra nem adható,
b) kecsege esetében legalább 50 cm-es, széles kárász esetében legalább 20 cm-es példányokra adható, továbbá
c) úgy adható, hogy a b) szerinti halfajokra is érvényesek a napi darabszám-korlátozással védett őshonos
halfajokra vonatkozó előírások: halfajonként legfeljebb 3 darab, a többi darabszám-korlátozással védett
halfajjal együtt legfeljebb 5 darab fogható ki belőlük.
(8) Az élelmezési célra alkalmas kifogott hal – a 8. §-ban, valamint a Hhvtv. 8. §-ában foglaltak kivételével – kizárólag
élelmezési célra használható fel.
(9) A halgazdálkodásra jogosult e rendeletben meghatározott fajlagos tilalmi idők bővítését, a kifogható halak
mérettartományának további korlátozását, valamint új fajok fajlagos tilalmi idővel és kifogható mérettartománnyal
történő védelmét halgazdálkodási tervében rögzíti.
6. A halfogásra jogosító okmányok alcímhez
15. § Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási
vízterületen tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve
-módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási
vízterületen horgászni csak állami horgászjegy birtokában, a hal megfogása és visszaengedése céljából,
a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.
19. § (1) Az állami horgászjegy adattartalmát a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb
háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb
csalihalfogó emelőhálót használhat.
(3) Az állami horgászjegy 2000 Ft díj ellenében váltható, és kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve
a következő év január 31. napjáig érvényes. A horgászjegy érvényessége 2000 Ft díj ellenében legfeljebb négy
alkalommal meghosszabbítható.
(4) Az állami horgászjegy érvényessége akkor hosszabbítható meg, ha a kérelmező megfelel a Hhvtv. 40. §
(2) bekezdésében foglaltaknak.
(5) Ha a Hhvtv. 40. § (3) bekezdése szerinti, legalább 12. életévét betöltött személy horgászvizsgát tesz, i@úsági
horgásznak kell tekinteni és a más jogszabályokban meghatározott díjkedvezményekre jogosult.
20. § (1) A Hhvtv. 40. § (1) bekezdés alapján a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által megbízott szervezet is
elláthatja az állami horgászjegy kiadásával összefüggő feladatokat.
(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az állami horgászjegy értékesítésére, érvényesítésére,
hosszabbítására megbízást kizárólag a NÉBIH honlapján közzétett szerződésminta alapján létesíthet.
(3) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága megbízást csak azzal a szervezettel köthet (a továbbiakban:
Megbízott),
a) amelynél biztosítható az állami horgászjegyek érvényesítéséhez és hosszabbításához kapcsolódó feltételek
és a (6) bekezdésben meghatározottak betartása, és
b) amely a halgazdálkodási jog jogosultja vagy a megbízási szerződésben vállalja, hogy évente legalább 100 db
állami horgászjegyet ad ki vagy érvényességet hosszabbít meg.
(4) A megbízási szerződés megkötésére vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani a kormányhivatal földművelésügyi
igazgatóságához. A jelentkezőnek a kérelemhez mellékelni kell
a) a forgalmazás pontos helyének leírását,
b) a forgalmazás személyi és infrastrukturális eszközeinek leírását,
c) az önhibából okozott anyagi károk kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága részére történő
megtérítésére rendelkezésre álló biztosítékok leírását, valamint
d) nyilatkozatot arról, hogy a (3) bekezdésben foglalt előírásoknak megfelel.
(5) A Megbízott csak a megbízási szerződésben foglalt telephelyeken végezheti az állami horgászjegyek forgalmazását.
A Megbízott a tagszervezetein kívül más szervezet részére a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága
által rendelkezésére bocsátott nyomtatványokat nem adhatja át, azok tovább forgalmazására semminemű
jognyilatkozatot nem tehet.
(6) A Megbízott a Hhvtv. 42. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségének teljesítése érdekében,
az állami horgászjegy érvényesítését vagy érvényességének hosszabbítását követően a Hhvtv. 42. § (2) bekezdés
a)–c) pontjaiban felsorolt adatokat a megbízási szerződésben foglaltalak szerint, haladéktalanul megküldi
a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának, amely a nyilvántartásában rögzíti az adatokat. Kivételt
képeznek az előre nem látott és a Megbízottnak fel nem róható helyzetek, amelyekről a kormányhivatal
földművelésügyi igazgatóságát haladéktalanul értesítenie kell.
(7) A Megbízott köteles az általa kiadott vagy az állami horgászjegy váltásakor hozzá leadott fogási naplók gyűjtéséről
és adatfeldolgozásáról gondoskodni, valamint az előző évi fogási naplók összesített zsákmányadatait nyilvántartott
halgazdálkodási vízterületenként faj szerinti bontásban minden év május 1-jéig átadni a kormányhivatal
földművelésügyi igazgatósága részére.
(8) Azzal a Megbízottal, aki az e jogszabályban előírt, valamint a megbízási szerződésben vállalt kötelezettségének nem
tesz eleget, az állami horgászjegy forgalmazásával összefüggésben további megbízási szerződés a tárgyévet követő
3 évig nem köthető.
(9) A Megbízott az általa gyűjtött és feldolgozott fogási naplókat köteles az adatfeldolgozást követő év utolsó
napjáig megőrizni és azokba a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság számára betekintést engedni.
A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága mintavételi eljáráson alapuló módszerrel ellenőrzi a fogási naplók
adatfeldolgozását.
21. § (1) Állami horgászvizsgát a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által meghirdetett vizsganapon lehet
tenni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság köteles negyedévente legalább egy állami horgászvizsga
megtartásáról gondoskodni. E vizsgával egyenértékűnek minősül az Európai Unió tagállamában, az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek
állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Az így szerzett és a külföldi bizonyítványok
és oklevelek elismeréséről szóló törvényben foglaltak alapján elismert vizsga egyenértékűségéről a kormányhivatal
földművelésügyi igazgatósága szükség szerint különbözeti vizsga előírásával dönt.
(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága olyan szervezetet jogosíthat fel a horgászvizsgáztatásban való
közreműködésre, amely
a) valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról,
a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján
működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása,
b) belső működési szabályzatában olyan horgászvizsga bizottságot hoz létre, amely legalább 3 fő horgászati és
halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagból áll,
c) a bizottság tagjainak halgazdálkodási ismereteit a 32. § (1) bekezdés szerinti végzettséggel vagy társadalmi
halőri illetve halászati őri vizsgával igazolja.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat a székhely vagy
a halgazdálkodási vízterület szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához kell benyújtani.
(4) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a (2) bekezdésben meghatározott szervezettel írásbeli
megállapodást köt a horgászvizsgáztatásban történő közreműködésre. A megállapodást a kormányhivatal
földművelésügyi igazgatósága évente felülvizsgálja.
(5) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és
időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni,
illetve értesíteni az illetékességi területén található horgászszövetséget vagy -szövetségeket.
(6) A vizsgáztatásra feljogosított szervezet a meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák
megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni.
(7) A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a horgászvizsga felkészítő anyagáról a minisztérium
a NÉBIH bevonásával gondoskodik.
(8) A vizsgalapot a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag
a vizsgázó által a vizsganapon, vagy belföldi jogsegély keretében tekinthető meg.
(9) Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;
b) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről;
c) az alapvető horgászmódszerekről;
d) a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról;
e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól;
f ) a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről;
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról;
h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről;
i) a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről;
j) a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint
k) a horgászetikáról.
(10) A sikeres állami horgászvizsgát követően, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az 5. mellékletben foglalt
tartalmú állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak.
(11) A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványok adatait a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a NÉBIH által
meghatározott forma szerint rögzíti.
(12) Elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítvány pótlására állami horgászvizsga bizonyítványt
a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jól olvasható másolat bemutatása vagy állami horgászjegy
bemutatása esetén megismételt vizsga nélkül is kiállíthat.
(13) A (2) bekezdés szerint horgászvizsgáztatásban közreműködő szervezetet költségei fedezésére a vizsgadíjból
vizsgázónként 1500 Ft részesedés illeti meg.
22. § Az állami horgászjegy, az állami halászjegy, illetve a halászati engedély kiadója köteles az állami horgászjegyet,
illetve az érvényesség meghosszabbítását igénylőt írásban nyilatkoztatni a 6. mellékletben foglalt tartalommal.
A kiadást, vagy érvényesség hosszabbítását végző szervezet az igénylők nyilatkozatait három évig köteles megőrizni
és szükséges esetben a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága rendelkezésére bocsátani.
23. § (1) A turista állami horgászjegy adattartalmát a 7. melléklet tartalmazza.
(2) A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú,
horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó
emelőhálót használhat.
(3) A turista állami horgászjegy az alapvető szabály- és fajismeret igazolását is lehetővé tévő online értékesítési
rendszerben értékesíthető.
(4) A turista állami horgászjegy a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes, mely nyilvántartott
halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül szintén érvényes területi jeggyel jogosít
horgászatra.
(5) Ha a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a jegy érvényességi ideje alatt eleget tesz az állami
horgászjegy kiváltása Hhvtv. 40. § (2) bekezdés szerinti követelményeinek, turista állami horgászjegyét, annak
érvénytelenítése mellett, díjmentesen állami horgászjegyre cserélheti a kormányhivatal földművelésügyi
igazgatóságánál.
24. § (1) A Hhvtv. 40. § (3) és (5) bekezdésében foglalt esetekben az állami horgászjegy birtokában egy darab, egy –
legfeljebb háromágú – horoggal felszerelt horgászkészség használható.
(2) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdése alapján kiadott állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező
gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.
25. § (1) A Hhvtv. 41. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti személyek számára az állami horgászjegy meg+zetése alóli
mentesség igazolását a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állítja ki a számára
benyújtott dokumentumok alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság akkor igazolható, ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága számára
benyújtott dokumentumokból egyértelműen megállapítható a 25. § (1) bekezdés szerinti fogyatékossági szint.
26. § Az állami halászjegy vagy állami horgászjegy váltásától történő eltiltás időtartamába – ha az állami halászjegy,
illetve állami horgászjegy a cselekmény elkövetésének időpontjában visszatartásra került, vagy az engedélyes azt
a közigazgatási döntés jogerőre emelkedését megelőzően a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának
leadta – a visszatartás, illetve a leadás időtartamát be kell számítani.
7. A területi jegy alcímhez
27. § (1) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni
a) a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét),
b) az engedélyes nevét,
c) a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik,
d) a területi jegy érvényességének időtartamát,
e) a területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít, vagy a rekreációs célú halászat esetében e rendelet szerint
alkalmazható halász eszközt vagy eszközöket,
f ) a halgazdálkodásra jogosult által megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen fogási korlátozást,
g) az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való eltéréseket, melyeket
a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állapított meg,
h) a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát,
i) az engedély váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
j) az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát,
k) a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek)
víztérkódját (vagy víztérkódjait), valamint
l) az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti
megfelelőségét biztosítják.
(2) A területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.
(3) Az (1) bekezdés f ), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként
kiadott tájékoztatóban is feltüntethetőek.
8. A halászat és a horgászat rendje alcímhez
28. § (1) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai
Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri
rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. E fajokra és a velük végzett
tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
(2) A halgazdálkodási vízterületeken fogható és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fogható őshonos
halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzékét a 8. melléklet
tartalmazza.
(3) A halgazdálkodási vízterületeken az egyes halfajok kifogható mérettartományát a 9. melléklet tartalmazza.
(4) A halgazdálkodási vízterületeken egyes halfajok szerinti tilalmi idők meghatározását a 9. melléklet tartalmazza.
(5) A Hhvtv. 15. § és 16. § alapján, a 9. mellékletben rögzítettektől egyes halgazdálkodási vízterületeken
a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága – hivatalból vagy a jogosult kérelmére – határozatában eltérhet.
(6) Az (5) bekezdés szerinti eltéréseket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága meghatározott időre, de
legfeljebb egyéves – a ponty esetében 10. § (5) bekezdés szerint legfeljebb 5 éves – időtartamra állapíthatja meg, amelyet a jogosultnak az adott évi területi jegyen vagy a 27. § (3) bekezdés szerinti területi jegy mellékleten fel kell
tüntetnie.
(7) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt korlátozások, valamint az azoktól való, az (5) bekezdés szerinti eltérés a halászati és
horgászati módszerekkel történő halfogásra érvényesek. A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés k) pontja szerinti jogosulatlan
kifogás az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekben rögzített fogási korlátozások és tilalmi idők megszegésével
is megvalósul.
(8) Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások által
tiltott halat – a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy
ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni
élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.
(9) A 9. mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap
huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő
munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül
megelőző munkanapon végződik.
(10) Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen
e rendelet 9. melléklete szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3
darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat – a (13) bekezdés esetét is ideértve – korábban
kifogottal kicserélni tilos.
(11) Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen
a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot foghat ki.
(12) A Hhvtv. 40. § (3) és (5) bekezdés szerinti horgász a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó
halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta
összesen 5 kg-ot foghat ki.
(13) Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel
a (11) és (12) bekezdésben megszabott súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszámkorlátozással
nem érintett őshonos halat nem foghat ki.
(14) Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott
+zikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat
– a 30. § (1) bekezdés alá eső horgászverseny kivételével – azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat
azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.
(15) Horogra kívülről akadt halat megtartani tilos.
(16) A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad.
A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja
a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stressz hatásokat.
(17) Az őshonos halállomány védelme érdekében idegenhonos halakat a vízbe engedni, és az inváziós idegenhonos
halakat visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol
a nem őshonos hal kifogásra került.
(18) Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása,
károsítása.
(19) November 1. és március 15. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata
a halfogási tevékenységhez tilos.
(20) A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a horgász vagy a halász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő
éves naptárban a horgászati vagy a halászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat
esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének.
(21) A horgászat vagy a halászat megkezdése előtt a fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell tüntetni
a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztérkódját.
(22) A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából
gyűjthet.
29. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága – hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére –
meghatározott időre, de legfeljebb ötéves időtartamra a Hhvtv.-ben, valamint e rendeletben foglalt szabályozáshoz
képest szigorúbb követelményeket is meghatározhat, amelyet a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási
tervében és az adott évi területi jegyen is fel kell tüntetnie.
(2) Nyakzóhálónak – a halgazdálkodási terv szerinti vagy eseti – a Hhvtv. 47. § (3) bekezdése szerinti alkalmazására
akkor kerülhet sor, ha azt a halászati engedély vagy a Hhvtv. 55. §-a szerinti engedély tartalmazza.
30. § (1) Horgászverseny megrendezése, továbbá a horgászat, a halászati hagyományok, illetve a halételek megismertetése
és népszerűsítése érdekében tartandó rendezvény céljából a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága
adott halgazdálkodási vízterületre, a Hhvtv. 16. §-a szerinti felmentéseket, valamint az adott naptári időszakra
a 9. melléklet szerint nem kifogható halak visszaengedésének kötelezettsége alóli felmentést abban az esetben
adhat, ha
a) a rendezvényt a rendező szervezet a rendezvény kezdete előtt legalább 15 nappal bejelenti a kormányhivatal
földművelésügyi igazgatóságához,
b) az a) pont szerinti bejelentés részeként a halgazdálkodásra jogosult, a rendezvény részletes leírásának és
a halfogás szabályainak benyújtásával kérelmezi a felmentést, és
c) a rendezvény lebonyolítása nem veszélyezteti a hal élőhelyét és a halállományt.
(2) A horgászverseny esetében, a megfogott halakat élve kell tartani és legkésőbb a horgászverseny végén, a kíméletes
mérlegelés után vissza kell engedni.
10. A halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése alcímhez
34. § (1) A Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerinti hal telepítése csak a halkeltető állomások üzemeltetéséről, valamint
a tenyészhalak és hal szaporítóanyag felajánlásáról, értékesítéséről szóló rendeletben, valamint a tartási helyek,
a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendeletben előírt
Országos Adatbázisban nyilvántartott haltermelő telephelyről végezhető a tenyésztett víziállatok tenyésztési és
állománypótlási célú forgalomba hozatalára vonatkozó általános követelményeinek betartásával.
(2) A Hhvtv. 52. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés során a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága ellenőrzi
a telepíteni kívánt halfajokat, azok mennyiségét, az állategészségügyi dokumentumok meglétét, a hal származására,
eredetére vonatkozó igazolásokat.
(3) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a (2) bekezdés szerinti ellenőrzése során a telepítendő haltételből
mintát vehet, és azt a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak további vizsgálat céljából átvételi
elismervény ellenében átadhatja.
(4) A haltelepítés pontos helyszínét és időpontját a Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni. A tervezett
haltelepítés bármilyen okból bekövetkező elmaradása, meghiúsulása esetén azt soron kívül be kell jelenteni
a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának.
35. § (1) A halász fogási naplók és a horgász fogási napló tartalmi követelményeit a 10. melléklet tartalmazza.
(2) Az állami horgászjegyhez kiadott, (1) bekezdés szerinti fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett
tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét
kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy
átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként
összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.
(3) A határidőben és megfelelően összesített formában leadott horgász fogási naplóról a Megbízott az átvétel
ellenében igazolást ad, és nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a horgász
nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja állami horgászjegyének érvényességét meghosszabbítani, vagy új állami
horgászjegyét kiváltani.
(4) A Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények megléte esetén a Megbízott a határidőn túl, vagy
hibásan kitöltött fogási napló leadásával egy időben is kiadhatja az állami horgászjegyet. Ebben az esetben az állami
horgászjegy díja a mindenkori díj kétszerese. A Megbízott erről köteles feljegyzést készíteni és elszámolásában
tájékoztatni az illetékes halgazdálkodási hatóságot.
(5) Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való
megszabadítás után, illetve rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után azonnal köteles
a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási
naplóba nem kell bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében
kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási
naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász
a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon
horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.
(6) A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a kifogott
mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a vízpartot
bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki.
(7) A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő
30 napon belül kell megküldeni a NÉBIH-nek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét
az online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor
a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.
(8) A horgász fogási napló az azonos sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható.
(9) Az állami halászjegyhez vagy halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett
tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles leadni a legnagyobb fogott halmennyiséget adó halgazdálkodási
vízterület halgazdálkodásra jogosultjának. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy
éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi
a halászattal eltöltött napok számát.
36. § (1) A halgazdálkodásra jogosult évente május 1-ig köteles jelenteni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának
az előző évre vonatkozóan
a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen telepített hal,
b) a nem őshonos halfajok esetében továbbnevelési célból kifogott hal,
c) a kereskedelmi illetve ökológiai célú halászat keretében kifogott hal,
d) a rekreációs célú halászat keretében kifogott hal
fajonkénti mennyiségét, valamint telepítés esetén a korosztályra és méretre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját
a fogási naplóösszesítők, illetve a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által előzetesen jóváhagyott
becslési módszerrel megállapított adatok képezik.
(2) A vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Adattár működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására
a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutató Intézetet jelöli ki. A kutatóintézet felelős az Adattár
üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és
programjainak folyamatos fejlesztéséért.
(3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.
(4) Az online adatlekéréshez előzetesen regisztrálni szükséges és az Adattár részére meg kell jelölni az adatlekérés
célját.
11. A halászati őrzés alcímhez
39. § (1) Halászati őrként a halgazdálkodásra jogosult képviselője kivételével nem alkalmazható olyan személy, aki
az adott halgazdálkodási vízterületre érvényes halászati engedéllyel, illetve érvényes halászati területi engedéllyel
rendelkezik.
(2) Ha a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halgazdálkodásra jogosult képviselője rendelkezik a kormányhivatal
földművelésügyi igazgatósága előtt tett halászati őri vizsgával, úgy elláthatja a jogosult halászati őr feladatát a saját
kezelésében lévő halgazdálkodási vízterületen.
(3) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a halászati őrök és társadalmi halőrök számára tanfolyamot és
a Hhvtv 56. § (2) bekezdésében meghatározott halászati őri vizsgát szervez. A kormányhivatal földművelésügyi
igazgatósága a sikeres vizsgát követően a 11. melléklet szerinti adattartalmú vizsgabizonyítványt állít ki.
(4) A halászati őr és társadalmi halőr kétévente köteles a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint
a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt venni. A továbbképzésen
való részvételt követő sikeres továbbképzési vizsgát követően a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága
a 11. melléklet szerinti adattartalmú vizsgabizonyítványt állít ki.
(5) A (3)–(4) bekezdésben foglalt vizsgák részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium a NÉBIH
bevonásával gondoskodik.
40. § (1) A vizsgát tett halászati őr jelölt foglalkoztatását és a társadalmi halőr jelölt megbízatását megelőzően
a működésének helye szerinti kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága előtt köteles esküt tenni. A halászati őr
és társadalmi halőr eskü szövegének adattartalmát a 11. melléklet tartalmazza.
(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az eskü letételéről esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló
esküokmányt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága őrzi.
41. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az esküt tett társadalmi halőr részére a 11. melléklet szerinti
adattartalmú társadalmi halőr szolgálati igazolványt állít ki. Az igazolvány visszavonásig érvényes.
(2) Az esküt tett halászati őr és a társadalmi halőr részére a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága
a 11. mellékletben foglalt adattartalmú szolgálati naplót ad ki.
(3) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés
elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény alapján az esküt tett halászati őr részére a szolgálati
igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a szolgálati naplóban rögzített, nyilvántartott
halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultja, mint munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítja
ki.
(4) A halászati őr szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény leírását a 11. melléklet tartalmazza. A rendvédelmi hatóság
a kiállított szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt 30 napon belül postai úton juttatja el a halgazdálkodásra
jogosult, mint munkáltató, illetve megbízó részére. A halgazdálkodásra jogosult az esküt tett halászati őr részére –
a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága tájékoztatásával egyidejűleg – átadja a szolgálati igazolványt és
szolgálati jelvényt. A tájékoztatás tartalmazza a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát és az átadás-átvétel
időpontját.
(5) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti okmányok és jelvény elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni
a halgazdálkodásra jogosultnál és a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál is. A kormányhivatal
földművelésügyi igazgatósága a rendvédelmi hatóságnál kezdeményezi a szolgálati igazolvány körözését.
(6) A halászati őr a megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (9) bekezdésben meghatározott
esetekben 5 napon belül köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosultnak
átadni, amely az átvételről igazolást állít ki és a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény számát, valamint
az átadás-átvétel időpontját illetően tájékoztatja a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát.
(7) A társadalmi halőr megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve (9) bekezdésben meghatározott
esetekben 5 napon belül köteles a társadalmi halőr igazolványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának
leadni.
(8) A halgazdálkodásra jogosult a szolgálati naplót a kiadásától számított öt évig köteles megőrizni.
(9) Ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága bejelentés kivizsgálása után vagy szakmai felügyeleti ellenőrzés
keretében megállapítja, hogy a halászati őr vagy a társadalmi halőr nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el
feladatát, akkor a halászati őr szolgálati igazolványának, szolgálati jelvényének visszavonását kezdeményezheti
a rendvédelmi hatóságnál, illetve a társadalmi halőr igazolványát és szolgálati naplóját visszavonja.
42. § (1) A halgazdálkodásra jogosult a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott halgazdálkodási vízterület őrzését
társadalmi halőr megbízásával is végezheti.
(2) Minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb nyilvántartott vízfelületű halgazdálkodási vízterületen
a jogosult köteles legalább 5 fő társadalmi halőr megbízásával vagy 1 fő halászati őr foglalkoztatásával vagy
megbízásával eleget tenni a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.
(3) Ha az ugyanazon jogosult által hasznosított halgazdálkodási vízterület mérete az 50 hektárt meghaladja,
a halgazdálkodásra jogosult az alábbiak szerint köteles halászati őr alkalmazására:
a) 50–100 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 2 fő,
b) 100–2000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 4 fő,
c) 2000–4000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 6 fő,
d) 4000–6000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 8 fő,
e) minden 6000 hektár feletti halgazdálkodási vízterületen legalább 10 fő.
(4) A (3) bekezdés szerinti halászati őr létszám társadalmi halőrrel nem helyettesíthető, de halászati őr több jogosult
általi közös foglalkoztatására illetve megbízásával a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága engedélyével
lehetséges.
43. § A Hhvtv.-ben és e rendeletben szereplő nyomtatványok és érvényesítő bélyegek beszerzéséről a NÉBIH
gondoskodik.
44. § Az állami halászjegy díját, továbbá az állami horgászjegy díjának a Hhvtv.-ben meghatározott mértékű részesedéssel
csökkentett összegét a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságnak, illetve az általa forgalmazásra feljogosított
szervezetnek – negyedéves elszámolás alapján – kell átutalnia az „Állami halgazdálkodási feladatok előirányzatfelhasználási
keretszámlára”, amelynek számlaszáma: 10032000-01220191-51600000.
12. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények alcímhez
45 . § A halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság összegét a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága
határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell meg+zetni a határozatban feltüntetett számú számlára.
A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága feltünteti a fizetendő
bírság jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.
13. Záró rendelkezések
46. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
47. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervek módosítására e rendelet szerinti előírások csak
abban az esetben alkalmazandók, ha azok az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó hatályos
halászati haszonbérleti szerződéssel nem ellentétesek. A halgazdálkodásra jogosult ilyen esetben is nyilatkozhat úgy
a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága felé, hogy aláveti magát a megváltozott előírásoknak.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a halgazdálkodásra jogosult a rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási
tervét módosítani köteles, ha abban valamely hasznosítási mód alkalmazását kizárta, különösen, ha horgászati célú
területi engedélyt nem adott ki, vagy az ökológiai célú szelektív halászat feltételeit nem teremtette meg.
(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kíméleti terület kijelölését a halgazdálkodásra jogosultnak 2015. december
31-ig kell kérelmeznie. A határidő elmulasztása esetén a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a kijelölést
hivatalból végzi el.
(4) A halgazdálkodásra jogosultaknak a 42. § szerinti feltételeket legkésőbb 2014. december 31-ig kell teljesíteniük.
48. § Ez a rendelet a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló 1992. május 21-i
1992/43/EGK tanácsi irányelv 14–15. cikkének, valamint V. mellékletének való megfelelést szolgálja.
49. § Hatályát veszíti
a) a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997.
(XI. 4.) FM rendelet,
b) a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati
tilalmi időkről szóló 73/1997. (X. 28.) FM–KTM együttes rendelet.
Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter
Mellékletek:
4. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
Állami horgászjegy adattartalma
1. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága megnevezése, illetve a megyei kormányhivatal
földművelésügyi igazgatósága által forgalmazással megbízott neve, címe
2. Állami horgászjegy díja, illetve a díjmentességet igazoló jogszabályi hely megjelölése
3. Díjmentesség esetén a használható horgászkészségek számának megjelölése aláhúzással (1 vagy 2 darab)
4. Kiállítás éve
5. Állami horgászjegy sorszáma
6. Engedélyes
a) neve
b) születési helye, ideje
c) anyja leánykori neve
d) lakóhelye
e) horgászszervezeti tagsága (egyesület neve, címe)
7. Figyelemfelhívó szöveg az alábbiak szerint: „Csak személyi azonosító okmányokkal együtt érvényes!
Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen csak a területi jeggyel érvényes. Az állami horgászjegyet másra
átruházni tilos!”
8. Kiállítás helye, időpontja
9. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, vagy a megyei kormányhivatal
földművelésügyi igazgatósága által forgalmazással megbízott aláírása, bélyegzője
10. Érvényesség meghosszabbításának helyei, időpontjai
11. Érvényességet meghosszabbító aláírása, bélyegzője
12. Az érvényesség meghosszabbításánál az alábbi szöveg feltüntetése: „Az érvényesítést követő év január 31-éig
érvényes.”
5. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
Állami horgászvizsga bizonyítvány adattartalma
1. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított
szervezet megnevezése, címe
2. Bizonyítvány sorszáma
3. Vizsgázott személy
a) neve
b) születési hely, ideje
c) anyja leánykori neve
d) lakóhelye
4. (vizsga esetén kitöltendő)
„Igazolom, hogy ………………. (név) a mai napon a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak
megállapításáról szóló VM rendelet 21. § (9) bekezdés szerinti ismeretekből, a ………. megyei kormányhivatal
földművelésügyi igazgatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet állami horgászvizsga
bizottsága előtt sikeres állami horgászvizsgát tett.”
5. (pótlás esetén jelölendő)
„Nevezett személy részére az állami horgászvizsga bizonyítvány a halgazdálkodás és a halvédelem egyes
szabályainak megállapításáról szóló VM rendelet 21. § (12) bekezdés alapján kiállítva.”
6. Kiállítás helye, időpontja
7. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított
szervezet aláírása, bélyegzője
6. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
Állami horgászjegyet, állami halászjegyet, illetve halászati engedélyt igénylő személy
a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szerinti nyilatkozatának
adattartalma
Nyilatkozat állami horgászjegy, állami halászjegy, illetve halászati engedély igényléséhez
Sorszám
Név
Anyja leánykori neve
Születési hely, idő
Állandó lakóhely
Állami horgászjegy, állami halászjegy, illetve halászati engedély száma
Horgászszervezetének neve, címe:
Halászati engedélyes esetén a halgazdálkodásra jogosult neve (cégneve), címe (székhelye)
Nyilatkozat az alábbi szövegezéssel:
„A) Nyilatkozom, hogy a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési,
illetve büntetőjogi felelősségemet nem állapították meg, továbbá nem állok ezekből eredő korlátozás hatálya alatt.
B) Nyilatkozom, hogy a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési,
illetve büntetőjogi felelősségemet állapították meg, melynek hatálya alatt állok ............................................. -ig.
C) Nyilatkozom, hogy érvényes állami horgászjeggyel (ideértve a turista állami horgászjegyet is), állami
halászjeggyel, illetve halászati engedéllyel nem rendelkezem.
D) Nyilatkozom, hogy fogási naplómat leadtam.”
Nyilatkozat helye, időpontja
Igénylő aláírása
7. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
A turista állami horgászjegy adattartalma:
1. Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése
2. Turista állami horgászjegy díja
3. Kiállítás időpontja (év, hó, nap)
4. Érvényessége (év, hó, nap)
5. Engedélyes
a) neve
b) születési hely, ideje
c) anyja leánykori neve
d) lakóhelye
6. Fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra vonatkozó napi
kvótája (táblázat)
7. Elektronikus érvényesség igazolás
9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs
célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma
| magyar név |
fajlagos tilalmi időszak |
kifogható halak
mérettartománya |
naponta kifogható
darabszám |
| Csuka |
02.01-03.31. |
legalább 40cm |
3db |
| Balin |
03.01-04-30. |
legalább 40cm |
3db |
| Sügér |
03.01-04.30. |
minden |
3kg |
| Fogassüllő |
03.01-04.30. |
legalább 30cm |
3db |
| Kősüllő |
03.01-06.30. |
legalább 25cm |
3db |
| Garda |
04.15-05.31. |
legalább 20cm |
|
| Domolykó |
04.15-05.31. |
legalább 25cm |
3kg |
| Jászkeszeg |
04.15-05.31. |
legalább 20cm |
|
| Szilvaorrú keszeg |
04.15-05.31. |
legalább 20cm |
|
| Paduc |
04.15-05.31. |
legalább 20cm |
|
| Márna |
04.15-05.31. |
legalább 40cm |
3db |
| Ponty |
05.02-05.31. |
legalább 30cm |
3db |
| Compó |
05.02-06.15. |
legalább 25cm |
3db |
| Harcsa |
05.02-06.15. |
legalább 60cm, fajlagos tilalmi időszakban legalább 100cm |
3db |
| Sebes pisztráng |
10.01-03.31. |
legalább 22cm |
3db |
| Menyhal |
- |
legalább 25cm |
3kg |
10. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
A halász, illetve horgász fogási napló kötelező adattartalma:
1. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, illetve a megyei kormányhivatal
földművelésügyi igazgatósága által megbízott
2. Forgalmazással megbízott neve, címe
3. Fogási napló halfogások összesítéséhez a tárgyév számának feltüntetésével
4. Állami horgászjegy, állami halászjegy, vagy halászati engedély száma
5. Engedélyes neve
6. Tájékoztató a fogási napló érvényességére, leadási határidejére, a leadás helyére, a fogási napló adatainak
összesítésére vonatkozó szabályokról
7. Kiállítás helye, ideje
8. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, vagy a megyei kormányhivatal
földművelésügyi igazgatósága által megbízott aláírása, bélyegzője
9. Tájékoztató a fogási napló vezetésének szabályairól
10. Naptár a horgászat, illetve a halászat időpontjának megjelöléséhez
11. Horgászattal vagy halászattal eltöltött napok száma, melyet az engedélyes összesít a fogási napló leadása
előtt
12. Fogásösszesítő táblázat a fogási napló tárgyévére, mely tartalmazza
a) nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódját;
b) fogás időpontját (hónap, nap feltüntetésével);
c) Kifogott halak mennyiségi adatait
ca) az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, egyedszám (soronként 1 egyed) és kilogramm
szerint kell megadni: ponty, compó, balin, márna, sebes pisztráng, csuka, fogassüllő,
kősüllő, harcsa, menyhal, továbbá – fogási tilalom alóli felmentés esetén – kecsege, illetve
széles kárász;
cb) Az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, kilogramm szerint kell megadni: garda, amur,
angolna;
cc) ezenkívül az egyéb őshonos halfajokat együttesen kilogrammban, valamint az egyéb
idegenhonos halfajokat együttesen szintén kilogrammban kell megadni;
d) Az alábbi iránymutatásokat tartalmazó szöveget: „A fogási naplóba a hal becsült testtömegadatait
0,5 kg pontossággal kell beírni. A napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajok testtömegadatait
egyedenként (darabonként) kell rögzíteni, melyhez vízterületenként, halfajonként és naponta 3 sor
áll rendelkezésre a fogási naplóban.
13. Tájékoztatás a védett és fokozottan védett fajokról, a fogható és a nem fogható őshonos halfajokról, valamint
a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajokról, továbbá ezen fajokra vonatkozó legfontosabb
tudnivalókról
14. Tájékoztatás az őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi idejéről, kifogható mérettartományáról, valamint
a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszámokról
|
